Újabb épületeket találtak a Dobó tér alatt

Két hónap alatt jelentősen nőtt a Dobó téren a Vármúzeum régészei által nyitott szelvény mérete. A feltárásnak köszönhetően egy a 17. században még használatban levő bőrkikészítő, vagyis tímárműhely épületei és munkagödrei bontakoztak ki a területen.

Ennek a tímárműhelynek a méreteit igazán csak fentről nézve lehet érzékelni. A falak és a padló maradványai, a falba süllyesztett tartócölöpök nyomai, mint lyukak így láthatók igazán. Mindez jó 400 évvel ezelőtt, a török időkben még egy működő műhely része volt. A régészek további cserző- és áztatógödröket találtak, valamint egy földbe süllyesztett, fával bélelt tárolóhelyiséget. A januárban megtalált ház sarka is előkerült, nagyon gazdag leletanyaggal. Mellette egy cölöpszerkezetes épület nyomaira bukkantak, ami talán a szárító helyisége lehetett a bőröknek. A házhoz még egy könnyűszerkezetes épület is tartozhatott. Ennek az alapozása is előkerült. A szelvény távolabbi, patak felé eső sarkában pedig egy kőkemence maradványait találták meg.
- Került elő még egy balta, kisolló, a házból egy rozettás bronz ruhadísz. A cserzőgödrökből kisollók, csontkésnyelek, további bőrtalpak, lábbelitalpak - mondta Halász Ágoston régész.
Az itt talált leletek még évekig adnak munkát a restaurátoroknak, hiszen mázas kerámia, esztergált csonttárgy, üvegtöredékek, rengeteg állatcsont, mint például ez a kecskekoponya szarvakkal is segíthet a leletek kormeghatározásában. Egy biztos, az utóbbi évek egyik leggazdagabb török kori leletanyagát találták meg a Dobó tér alatt. A háznak több használati periódusa volt, ami hosszabb időszakot ölelt fel. A felső padlószint fölötti leletanyag legkésőbb a 17. század második feléhez köthető, de lehet korábbi is, hiszen az itt talált kályhacsempéket a 16. század végétől használták, de a tapasztalatok szerint egészen a 17. század végéig még előfordultak épített kályhákban ilyen csempék – mondta Halász Ágoston, az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze. A cserző és munkagödrökben talált fáknak a dendrokronológiai, vagyis az évgyűrűkön alapuló vizsgálata remélhetőleg évre pontosan megadja majd, hogy a gödrök béleléséhez használt fákat melyik évben vágták ki.