Nyolc XVI. századi aranyérmét találtak

Nyolc darab XVI. századi aranypénzt találtak az egri várban. Néhány héttel ezelőtt csontokat tártak föl a régészek. Több csonton sérülések láthatók, a halottakat nem temetőben, hanem egy gödörben hantolták el. A régész akkor azt mondta: valószínűleg az 1596-os ostromban meghaltak csontjaira bukkantak. A most megtalált aranyérmék is ezt az elméletet támasztják alá. A pénzeken jól olvashatók az évszámok.

A régészek még júniusban tárták fel a csontokat, csontvázakat itt az egri várban, ezeket szedték föl, az egyik csonthalom alatt találtak rá a nyolc aranypénzre és két ezüstérmére.
A pénzeken jól olvashatók az évszámok. A legkorábbin 1549, a legkésőbbin pedig 1589-es évszám áll. Amikor a csontokat megtalálták néhány hete, Nagy László régész azt mondta: valószínűleg az 1596-os egri ostromhoz köthetők. Ezt valószínűsítette a szabálytalan temetkezés, több csonton pedig sérülés is volt, az egyik koponya orrcsontja és állkapocscsontja is hiányzott. A most megtalált érmék is ezt az elméletet támasztják alá.
Az aranypénzek Szapolyai János, János Zsigmond és I. Ferdinánd korából származnak. Ezek voltak a kor legértékesebb fizetőeszközei. Idén nyáron, az egri vár ásatásán eddig csak ezüstpénzek kerültek elő. Ez az első aranylelet.